Previous Episode: Kedvenc maszkjaink
Next Episode: Digitális perszónák

Tudjuk, hogy a válasz az Élet az Univerzum, meg Minden kérdésére 42. De mi értelme az ételnek? Gasztro-szürreál adásunkban sorra vesszük a legkülönösebb ételeket, amik nagy részét nemhogy az asztalra nem tennénk, de a lakásba sem engednénk be.

(00:25) Intro
(00:56) Enni mindennek kell.
(01:38) Ragadozót nem eszünk
(03:04) Frog in a blender
(03:52) Panda menü
(08:28) Egzotikumok
(12:47) Csirkeláb szopogatás
(13:59) Felelős hurkatartás
(16:34) Északi nyalánkságok
(17:40) Ha úgy néz ki, mint ami megmozdulhat, akkor nem
(20:42) Almaízű finomság Afrikából
(21:34) Mindennek csirke íze van
(23:06) Homáros múlt
(24:42) Rágcsáló rágcsálás
(26:02) Sziklás-hegységi osztriga
(27:42) Kaviár vagy ikra?
(28:37) Kobrasaslik
(29:08) Casu Marzu
(30:47) Csonti BBQ
(31:35) Élveevés
(33:53) Fura gyümölcsök
(34:40) Néz rambután
(35:24) Litchi
(36:04) Cukoralma
(37:14) Som
(37:56) A füge miért bizarr?!
(38:25) Tamarind
(38:48) Rebarbara
(39:13) Pagoda karfiol
(40:04) Az étel értelme
(40:50) Outro
(41:53) Bónusz track

Tudjuk, hogy a válasz az Élet az Univerzum, meg Minden kérdésére 42. De mi értelme az ételnek? Gasztro-szürreál adásunkban sorra vesszük a legkülönösebb ételeket, amik nagy részét nemhogy az asztalra nem tennénk, de a lakásba sem engednénk be.

A Zártosztály Podcast 42. Adása

Vendéges adásra készültünk, de sajnos a technika ördöge beleszólt, és a célszemélyt nem tudtuk mikrofonvégre kapni. Majd máskor!

Búslakodás helyett elmerengtünk az élet helyett az étel értelmén, gondolataink pedig, minthogy kora délután volt még, főként az étkezés körül forogtak. Ennek fényében egy tematikus adásunkban azoknak az élelmiszereknek a számba vételével foglalatoskodtunk, amiket még véletlenül sem szeretnénk a szánkba venni.

Inspiráció a büféből

Elsőként megbeszéltük, hogy milyen furcsa az, hogy az európai gasztrokultúrkör szinte teljes mértékig elkerüli a ragadozók fogyasztását. Héja, sas, farkas, róka nem kerül az étlapra, de a hüllők is kiesnek a szórásból. Az egyetlen ragadozó állatcsoport ami a tányéron végzi felénk, azok a ragadozó halak.

“Az ázsiai megközelítés inkább azon a vonalon mozog, hogy ami mozog az ehető, ami nem mozog azzal meg lehet fűszerezni. “

Charles Statler

Megérintve a fűszerezés témáját, gyorsan előkerültek a fiókból a hazaiak, majd beláttuk, hogy van még mit fejlődni ezen a téren. Ázsiában legalább három-négyszer annyi fajta fűszert használnak a mindennapokban. Igaz felmerült bennünk az is, hogy a nagy mennyiségű fűszer lehet, hogy inkább azért van alkalmazva, hogy elvegye az alapanyag rossz ízét…

Kisvártatva rátértünk azokra a fogásokra, amelyeket a világ eldugott és kevésbé eldugott részein fogyasztanak. Ebben nagy segítségünkre volt a legkülönösebb ételeket felsorakoztató számos internetes toplista.

Eleinte a csak McDonaldson felnőttek számára idegen, a többiek számára akár ismerős ételekről beszélgettünk, úgymint pacal, csirkeláb, kakastaréj, véres hurka, de később találtunk igazi egzotikumokat is. Igen eltérően vélekedtünk a különlegességek fogyasztásáról. Míg Benedict semmi kivetnivalót nem látott az ízeltlábúak fogyasztásában, addig Charles inkább a belsőségekből készült ínyencségeket tudta mentálisan jobban feldolgozni.

Kisvártatva elérkeztek azonban az igazán vájtgyomrúaknak szóló csemegék is. A lóhús, a rántott békacomb, illetve a kenguru nem szerepel a mindennapos ételek között, azonban mindegyikkel találkozni akár a magyar szupermarketek polcain.

Nem mondható azonban ez el a krokodilról vagy a kobráról, hiszen ezek árusítása erősen ütközik a tisztiorvosi vélekedéssel arról, hogy mi is alkalmas emberi fogyasztásra. A tengerimalac talán még beleférne a fogyasztható kategóriába és akár lehetne része a vasárnapi ebédnek is, de senkinek nem javaslom, mert nagyon csontos, és a rendes tengerivel etetett malachoz képest igazán kevés rajta a rágnivaló.

Az Amerikában sziklás-hegységi osztrigának becézett rántott bikahere szintén nem okozott nagyobb lelkiismereti válságot, hiszen hazánkban is számos állat szaporítószerveit fogyasztják. A karácsonyi halászlé egy gyakori alkotóeleme az ikra vagy a haltej, ugyanakkor ennek a ténynek a felfedezése nem töltötte el Benedictet boldogsággal. A kaviár, mint a halikra minősített esete pedig igen nagyra értékelt csemege és állítólag jó hatással van a palikra is.

Hamarosan meredekebb terepre érkeztünk a Sziklás-hegységnél is.

“Ettől még én is öklendeztem”

Bear Grylls

A Casa Marzu Szicília hírhedt nyüves sajtja erősen megosztotta a stábot, hiszen a sajt fogyaszthatóságát az abban nyüzsgő élő pondrók mutatják meg. Ezek viszont azzal fejezik ki nemtetszésüket, hogy a sajtszeletekből kiugorva a békés szardíniaiak szemébe pattognak. Fogyasztás előtt célszerű őket egy papírzacskóban megfojtani, vagy hűtőben megfagyasztani.

Bármennyire is hasonlít az íze az almáéra, a főtt poloska fogyasztásánál egy aránylag nehezen átléphető határt sikerült meghúzni. Ennél a tételnél már, az amúgy rovarokra kifejezetten nyitott, Benedict is bedobta a törülközőt.

Szerencsére az állatvilág kíméletlen fogyasztásáról levezetésképpen vissza tudtunk váltani a növényekre.

A hazai termésen túl számtalan olyan gyümölcs érhető már itthon is el, aminek pár generációval ezelőtt a létezését sem hitték volna el az őseink. Valahol jogosan, mert egy részük tényleg olyan, mint valami megelevenedett gyerekrajz. De érintőlegesen leporoljuk azokat az itthon már egyre kevésbé elérhető, illetve népszerű gyümölcsöket, mint a som, a naspolya, vagy a kökény.

Hogy mi a köze ennek az egésznek a kacsalábakhoz? Megtudod, ha meghallgatod az adást!


A műsorhoz kapcsolódó linkek


Legvadabb ételek toplista


Szikás-hegységi osztrigák


Casa Marzu


létezését sem hitték volna el az őseink